(1802-1852) Története csodálatos, legendás, a róla szóló regények, színdarabok ellenére mégis túl kevesen ismerik. Pedig mennyire szép történet az, hogy egy magyar asszony vált a román bányászjobbágyok vezetőjévé. Csak a saját igazát keresve indult Bécsbe, de amikor találkozott a zalatnai kincstári uradalomhoz tartozó falvak bányászjobbágyaival, akik nem kapták meg az őket megillető jövedelemrészesedést, úgy döntött, az ő igazukat is képviselni fogja. És ezt sikeresen is tette: bár az 1843-es pert elhalasztották, a főkormányszék egy lázadás kitörésétől félve visszaállította a jobbágyok 1789-ben rögzített jogait. Az elfogatóparancs miatt gyakran álruhában járó Varga Katalint a parasztok Doamna Noastra-ként emlegették, az uradalom “veszedelmes lázasztónő”-ként ismerte.
(?-1437) Erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. Családja az erdélyi Nagybuda (Bodonkút) helységről kapta a nevét. Katonaként részt vett a huszita háborúkban, Csehországban, ott ismerkedett meg először a huszitizmussal és az újfajta harcmodorral. Erdélyben a parasztokat egyre nagyobb adókkal sújtotta a főnemesség az 1430-as években. Különösen Zsigmond király pénzrontása váltott ki nagy felzúdulást. A nemesek durva elnyomása miatt számos paraszt és nemes Husz János tanainak híve lett. A Bábolna-hegyen gyülekező parasztokhoz Nagy Antal is csatlakozott sok más kisnemessel együtt, a felkelők vezérükké választották. Kolozsvárnál, az év végén az erdélyi nemesi seregek ellen vívott harcokban veszthette életét.
